A greenwash stratégiák

A vállalati greenwash 10 stratégiai módszere:

A következőkben 10 olyan stratégiát mutatok be, amely rávilágít a vállalatok, olyan zöldrefestési stratégiáira, amivel a fogyasztókat próbálják befolyásolni.

1, Meghatározhatatlanság: Olyan jelek, szavak, kifejezések használata, amelyek jelentése alig meghatározott és félrevezeti a fogyasztót sok esetben. Például a 3 körbemutató nyíl jelzése. Azonban nem derül, ki sok esetben, hogy a termék milyen mértékben újrahasznosított vagy esetleg csak a csomagolása az.

2, Zöld termék, szennyező vállalat: Ilyen eset áll fenn, ha egy vállalat például energiatakarékos izzót gyárt, ami környezetbarát hatást kelt, de az előállítása során ugyanúgy környezetszennyezést okoz.

3, Megragadó képek használata: Zöld képzeteket keltő képek használata, noha a vállalat nem tesz lépéseket a környezetvédelem elősegítése érdekében. Példaként felhozható a Shell reklámkampánya, ahol gyárkéményekből virágok szállnak ki.



4, Irreleváns állítások: Ezek között lehetnek olyan állítások, tények melyek akár igazak is, azonban ezek nem segítik a vásárlót abban, hogy a megfelelő környezetbarát terméket kiválassza. Például CFC-mentes termékek jelzése. Ezt az ózonpajzsra veszélyes anyagot évek óta tilos alkalmazni, ezért feltüntetése is értelmetlen.

5, Rejtett kereskedelmi stratégia: Egy termék környezetbarát voltát, egyetlen vagy kevés zöld tulajdonság túlhangsúlyozásával próbálják elérni. Figyelmen kívül hagynak más aspektusokat, amellyel teljesen más környezeti hatást mutatna a termék.

6, A kisebbik rossz választása: Zöld kijelentések, amelyek saját termékkategóriájában, bizonyos termékek esetében igaz lehet, de elvonja a vásárló figyelmét a káros tulajdonságáról. Például cigaretta reklámok esetén.

7, Tudományos szakzsargon: Olyan szakkifejezések, tudományos, vagy annak tűnő zsargon használata, amelynek valóságtartalmát csak tudósok tudják ellenőrizni.

8, Képzeletbeli barát: Minőségi tanúsítványokat, címkéket, jelzéseket helyez el a vállalat termékein bizonyos szervezet. Ez azt hirdeti, hogy ezek független, fogyasztót védő harmadik féltől származnak, ám valójában ezeket a szerveket a vállalat hozta létre.

9, Bizonyíthatatlan állítások használata: Azon kijelentések tartoznak ide, amelyek igazságtartalmát nem lehet könnyen elérhető információval vagy egy független harmadik fél bevonásával ellenőrizni. Ez minden olyan termék esetében fennáll, amelyek marketinginformációinak helytállóságáról nem lehet a vásárlás helyszínén vagy a termék weboldalán meggyőződni. Például, olyan energiatakarékos izzók, amelyek hatékonyságáról semmilyen igazoló dokumentum vagy más meggyőző bizonyíték nem lelhető fel.

10, Hamis információkat közlő valótlan állítás: A harmadik fél által kiállított igazolásokról derült ki, hogy valótlanok. Például olyan az energiatakarékos termékeket jelző, „Energy Star” emblémát megtalálták olyan termékeken is, amik nem szerepeltek a bevizsgáló szervezet honlapján. (FUTERRA, 2008)

A reklámhirdetésekre fordított pénzből csupán 2/3 részét költik magának a terméknek a népszerűsítésére, a maradék 1/3 részt viszont bizonyos ügyek, eszmék népszerűsítésére költik. Csak az Egyesült Államokban évi 1 milliárd dollárt költenek, ilyen és ehhez hasonló politika reklámokra. Ezeknek, a hirdetéseknek a célpontja az állampolgár, célja pedig:

• Mérsékelni a vállalatok tevékenységével kapcsolatos ellenszenvet
• Tevékenységgel kapcsolatos kritika ellensúlyozása
• Befolyásolni a kormányzati politikát, egyéni viselkedést
• Népszerűsíteni a vállalkozás szabadságát



Vissza a Főoldalra

Megújuló Energia fórum