A CSR az Európai Unió országaiban és Magyarországon


Az Uniós helyzet:
A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (CSR) a fejlett nyugat – európai országokban már egy megszokott és bevált módszer. Dániában vagy Hollandiában az ottani Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik a szabályozása és felügyelése. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy jól elkülönül a burkolt reklám fogalmától, és nem mosódik össze más marketing eszközök alkalmazásával. Az ottani társadalmak is sokkal érzékenyebbek szociálisan a jótékony kezdeményezésekre, adományozásokra, önkéntes munkára, mint a magyar. Természetesen ebben szerepet játszik a társadalmi és gazdasági fejlettség eltérő szintje, de emellett sok más dolog is. Ennek okait itt nem részletezném, mivel ez már szociológiai, politikai, történelmi kérdéseket is felvet.


Magyarországi helyzet:
Magyarországon még nem tisztázott a CSR kommunikációjának feltételrendszere. Ma szinte szabadon mérlegelhető és megítélhető a burkolt reklám fogalma és a CSR-ről szóló beszámoló. Ha viszont egy cég logója vagy neve megjelenik egy CSR projekt közlésekor, felmerül a burkolt reklám gyanúja. A cég nevének kimondása nélkül viszont gyakran a legalapvetőbb, hírszerkesztési szabályoknak sem tud eleget tenni a szerkesztő. Másik probléma a média közömbössége az ilyen témák iránt, ezáltal a CSR a súlyához képest méltánytalanul kevés nyilvánosságot kap. Úgy tűnik, a pozitív eseményeknek még akkor is ritkán van hírértéke a sajtó szemében, ha azok társadalmi hatása az egész ország területére kiterjed. Ezt támasztja alá az a tény, hogy bár a CSR, mint olyan, egyre többször jelenik meg különböző – főleg szakmai –nyomtatott és online sajtótermékekben, a konkrét tevékenységekről és akciókról a közszolgálati, minőségi sajtó is ritkán számol be.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2008 év végén vizsgálta a CSR magyarországi helyzetét. 1500 vállalatot vont be a kutatásba. 2008-ban összesen 330 milliárd forintot fordítottak a cégek a CSR-re. Ebből 47,4%-át a nehézipari cégek adták, míg 24,7%-át a kereskedelemmel és járműjavítással foglalkozó vállalatok. A legkevesebbet pedig az oktatási, egészségügyi, vendéglátói, valamint a mezőgazdasági vállalkozások költöttek CSR tevékenységre.



A felmérésből kiderül még az is, hogy az első három legfontosabb CSR célként a pozitív vállalati imázs javítása (63 milliárd), az alkalmazottak egészségmegőrzése és javítása (58 milliárd), valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása (55 milliárd), nem sokkal utána a vállalaton belüli esélyegyenlőség (49 milliárd), illetve az alkalmazottak jóléti juttatásai (47 milliárd) állnak. Ám ezek belső vállalati céloknak minősülnek és a felmérés is bizonyítja, hogy a külső társadalmi célok csak ezek után jelennek meg. Sorrendben, a környezetvédelem támogatása (28 milliárd), oktatási intézmények támogatása (16 milliárd) vagy az egészségügy helyzetének javítása (9 milliárd).


Vissza a Főoldalra

Megújuló Energia fórum